Csődjog

A Csődeljárás célja, hogy biztosítsa a valós csődvédelem mellett a reális adósságrendezési lehetőséget és a vállalkozás újra szervezését az adós és hitelezői partnerei számára. A csődeljárás során az adós 120 napos fizetési haladékot (moratórium) kap a hitelezőitől, hogy ezalatt előkészítse a reorganizációs megállapodás szakmai és adósságrendezési programját. A korábbi szabályozás csak a lehetőségét biztosította a moratóriumnak. A jelenleg hatályos törvény szerint már – amennyiben a kérelem minden előírásnak eleget tesz – az adós azonnal fizetési haladékot kap arra, hogy a moratórium alatt csődegyezségre tegyen kísérletet.

 

A törvény jelentős változtatásokat vezet be, különösen az eljárásban megszerezhető fizetési haladék vagy annak meghosszabbítása, a hitelezőkkel való egyezségkötési folyamat, a vagyonfelügyelő megnövekedett szerepe és felelőssége, a csődegyezség megkötése, továbbá a sikertelen csődeljárást követő felszámolási eljárás megindulása vonatkozásában.

 

A szabályozás célja, hogy a reorganizációra, a hitelezőkkel való egyezségkötésre képes és felkészült adós inkább csődeljárás megindításában és az abban való aktív közreműködésben legyen érdekelt, mintsem abban, hogy az adós fizetési képességének megrendülését követően egy hosszabb időtartamú, az adós tevékenységének teljes leépítésével, megszüntetésével járó felszámolási eljárás induljon. A munkahelyek megőrzése és az adós üzleti partnerei bizalmának megtartása, a további piacvesztés megakadályozása is jelentős eredménye lehet egy sikeres csődeljárásnak.

 

A nehéz helyzetben lévő gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás megindítását megelőzően a legfőbb szerv hozzájárulását kell kérni. Ezen ülések előkészítésében, valamint a csődeljárás iránti kérelmének elkészítésében, a reorganizáció lehetőségének megvalósításában és a csődegyezség megkötésében ügyvédként – az évtizedek alatt megszerzett jelentős tapasztalataival, illetve más külső szakértők bevonásával – vállalja a teljeskörű lebonyolítást.