Díjazás

A 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről szóló 30. § (1) bek. alapján a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.

Az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg. Az ügyvédi munkadíj várható nagyságáról az első személyes megbeszélés során ad tájékoztatást. Megbízás létrejötte esetén a megbízási szerződés tartalmazza a tényállást, a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a megbízási díjat és annak esedékességét.

Konkrét ajánlatot csak az adott ügy megismerését követően, a konkrét ügy ismeretében ad. A munkadíj összege attól függ, hogy az ügy mennyire összetett, mekkora az ügylet tárgyának értéke, és ennek ellátásához milyen mértékű ügyvédi felelősség tartozik. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ügyfelei részére költségkímélő és hatékony jogi megoldást javasoljon.

A megbízás létrejöttekor és az ügyvédi munka megkezdésekor, munkadíj-előleg megállapításra kerül.

Az eljárás során felmerülő költségeket (illeték, szakértői díjak, egyéb költségeket pl.: tulajdoni lap, postai költségek) a megbízó köteles előlegezni.

Polgári perben az eljáró bíróságot a felek megállapodása az ügyvédi díj mértékére vonatkozóan nem köti. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről rendelkező 32/2003.(VIII.22.) IM. rendeletben meghatározott díjak alapulvételével –megbízási szerződés benyújtásával- kérjük annak megállapítását.

A bíróság a munkadíjat – különösen az ügy bonyolultsága esetén a fentieknél magasabb összegben is megállapíthatja, de ebben az esetben sem ítélhet meg többet, mint az ügyvéd és ügyfele között létrejött megbízási szerződésben foglalt munkadíj.

Az ügyvédi díj fenti számítás szerinti összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt – külön jogszabály rendelkezései szerint – a díj összegén felül kell felszámítani (kivéve áfa alanyi adómentesség esetében).